Abban Kiszelly Zoltán politológus, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője és Budai Bernadett, Vision Consulting szakértője is egyetértett, hogy a szocialista házelnök írása gyengítheti Gyurcsány Ferenc pozícióit az MSZP-ben, a párt tisztújítására azonban nem lesz hatása, és erősen kérdéses, hogy a kormány által meghirdetett reformok irányvonala változik-e a cikk után. A szakértők szerint egyelőre nem lehet pontosan látni, megerősödik-e, felbátorodik-e az MSZP belső ellenzéke az írás hatására.

Abban is egyetértettek az elemzők, hogy a cikk inkább az MSZP "belső köreinek" szólt, nem a teljes nyilvánosságnak.

A politológusok arra is rámutattak: a cikkből az is látható, hogy Szili Katalin legalább kétéves távlatban gondolkodik.

Kiszelly Zoltán szerint Szili Katalin célja az lehetett a cikkel, hogy a "baloldali arcélt" jelezze az MSZP-n belül, tartva attól, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnökké válása után a szocialistákat a neoliberális gazdaságpolitikával azonosítják, ha pedig Gyurcsány Ferenc stratégiája miatt bukik, akkor ne bukjon vele az MSZP. A jelenlegi kormány sikertelensége esetére Szili Katalin így már előre jelezte, hogy van másik jelölt - tette hozzá.

Kiszelly Zoltán ugyanakkor úgy látja: az MSZP belső ellenzéke nem bátorodhat fel az írás ellenére sem. A Fidesz ugyanis folyamatos nyomás alatt tartja a kormányt és a koalíciót, ilyenkor pedig az MSZP "összezár". Így Szili Katalinnak ez volt az utolsó lehetősége arra, hogy alternatívát kínáljon, ha ugyanis a kongresszus után, a márciusi esetleges demonstrációk alatt, vagy a Fidesz őszre tervezett népszavazása előtt hozta volna nyilvánosságra álláspontját, azt már "kibeszélésnek" értékelhették volna a szocialisták - mutatott rá a politológus.

Azzal Budai Bernadett is egyetért, hogy a belső ellenzék megerősödését gátolja a párt összezárása. A szakértő szerint Szili Katalin éppen azért jelentethette meg a cikket, mert a párton belül eddig nem kapott nagy visszhangot az általa megfogalmazott kritika.

A politikai elemző emlékeztetett arra, hogy Szili Katalin neve mindig is alternatívaként merült fel, amíg azonban Gyurcsány Ferenc a "porondon van", addig nem nagyon van a szocialista házelnöknek esélye.

Arra Mráz Ágoston Sámuel is rámutatott, hogy a Gyurcsány-Szili ellentét régebbi eredetű. A politológus ugyanakkor úgy látja, hogy szervezettebb formát ölthet az elégedetlenség a párton belül, amely Gyurcsány Ferenc pozícióit veszélyezteti.

Mráz Ágoston Sámuel úgy vélte, hogy a Szili-cikkre Gyurcsány Ferencnek választ kell megfogalmaznia a hétvégi kongresszusi beszédében.

A politológusok arra is rámutattak, hogy Szili Katalin megállapításainak számos pontja összecseng az Orbán Viktor által hangsúlyozott kérdésekkel.

Mráz Ágoston Sámuel szerint az üzenetek szintjén van "összejátszás", de ez nem azt jelenti, hogy Szili Katalin közeledni szeretne a Fideszhez.

Budai Bernadett hangsúlyozta, hogy mind a két politikus azt a réteget szeretné megszólítani, amely még kötődik az MSZP-hez, de elbizonytalanodott a kormány tevékenysége miatt.

Kiszelly Zoltán is arra mutatott rá, hogy Szili Katalin nem akarta, hogy Orbán Viktor elvigye a párttól a "kádári kisembereket", ha pedig Gyurcsány Ferenc bukik, akkor ennek a rétegnek a szocialista házelnök még mindig hitelesebb, mint a Fidesz elnöke.

A szakértő szerint Szili Katalin és Orbán Viktor egyszerre ismerte fel, hogy a világgazdaságban változás indult meg, amely más irányvonalat mutat, mint a Gyurcsány Ferenc képviselte neoliberális gazdaságpolitika. Ez lehet a magyarázata annak, hogy különböző közelítésből adnak hasonló válaszokat - hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

A házelnök a Népszavában közölt pénteki cikkében azt írta, hogy új politikára van szükség, egy értékelvű kormányzásra, mely alapján a baloldal a magyar társadalom többségének bizalmát visszanyerheti.

Véleménye szerint tudomásul kell venni, hogy a párt van a koalícióban és nem a kormány a pártban. Fel kell vállalni a kormányzás politikai kontrollját - szögezi le a cikkben.

Szili Katalin szerint a reform olyan átalakítást jelent, amely a rendszer lényegi elemeit nem változtatja, legfeljebb módosítja.

Álláspontja szerint korunk politikai kihívása az, hogy harmóniában kezelje a gazdasági, társadalmi- és szociális kérdéseket, illetve ökológiai kihívásokat.

"Korszerű nemzetpolitikát is magába foglaló, ökológiai érzékenységet integráló társadalompolitikai stratégiát kell megfogalmaznunk, visszatérve a jövő lehetőségeit kutató baloldal progresszív hagyományaihoz" - írja cikke végén a házelnök.